Weöres Sándor – Galagonya

Őszi éjjel

Izzik a galagonya

Izzik a galagonya

Ruhája.

Zúg a tüske,

Szél szalad ide-oda,

Reszket a galagonya magába.

Hogyha a Hold rá fátylat ereszt:

Lánnyá válik,

Sírni kezd.

Őszi éjjel

Izzik a galagonya

Izzik a galagonya

Ruhája.