Barion Pixel

Kiknek ajánljuk a MoMo Rádiót?

Elsősorban 3-12 éves gyerekeknek és azoknak a felnőtteknek, akik szívesen repülnek vissza a gyermekkorukba, és akik szeretnek együtt énekelni, táncolni, mesét hallgatni gyermekükkel.

Továbbá annak a szülőnek:

  • Aki szeretné, hogy gyermeke fantáziája, és kreativitása fejlett legyen. Mivel csak hallja a meséket, el tudja képzelni a szereplőket.
  • Aki fontosnak tartja, hogy gyermeke sokat olvasson. Amikor a gyerek nagyobb lesz, és már tud olvasni, visszaemlékszik a hallott mesék által kiváltott érzésekre, és azokat újra át szeretné élni.
  • Aki nélkülözhetetlennek tartja, hogy gyermeke könnyen tanuljon. Ehhez a fantázia, a mesehallgatás, és a sok olvasás segíti hozzá a gyermekeket.
  • Akinek esténként nincs ideje mesét olvasni gyermekének.
  • Aki szülinapi dalainkkal köszöntené fel gyermekét!
  • Akinek gyermeke éjszaka felébred, és nem tud visszaaludni. Hiszen van külön altató zenénk is.
  • Aki otthon dolgozik a számítógépen, és maga mellé tudja ültetni gyermekét egy kis közös zenehallgatásra. Így a  munka is közös élmény lesz, mert minden idő értékes, amit gyermekeinkkel tölthetünk.
  • Aki útközben, autóban vagy tömegközlekedésen szeretné lefoglalni gyermekét, és tudja mobil telefonon is hallgatni a rádiót
  • Aki nem Magyarországon él, de szeretné gyermekét megismertetni a magyar gyermekzenékkel, mesékkel, mesejátékokkal. Így, talán a honvágy is elviselhetőbb lehet, és a magyar nyelvet sem felejtik el olyan gyorsan.
  • Akinek gyermeke kórházban fekszik. A gyermekzenék, és a mesék által jókedvre derítheti a kis beteget.
  • Akinek a gyermeke vak, vagy gyengénlátó. A hallgatható tartalom, de a felolvasott mesék is igazi élményt nyújthatnak nekik.
  • Akinek a gyermeke fogyatékkal él. A mesék gyógyító hatása ma már közismert. A zenék pedig fejlesztő hatásúak. Az ismerős mondókák közösségi élményt nyújtanak.
  • Aki szeretne újra egy kicsit gyerek lenni. Hiszen Halász Judit dalai, vagy Szabó Gyula Magyar Népmeséi visszarepíthetnek minket egy sokkal nyugodtabb, varázslatosabb világba.

Óvodáknak, Iskoláknak, amely intézmények ki tudják használni a rádió adottságait:

  • A weboldalon hallgathatnak hangszerhangokat, háziállat, és vadállat hangokat is, melyeket beépíthetnek a foglalkozásokba.
  • Kisiskolásoknak énekórára, a zenés gyermekdarabok lehetnek hasznosak: Háry János, János Vitéz …
  • A „Titi manó kérdez” egy ismeretterjesztő műsor, mely szorosan kapcsolódik az óvodák programjaihoz
  • Elalváskor az óvónő meséje után azok, akik még nem alszanak, tovább tudják hallgatni a  meséket, vagy a nyugtató zenéket.
  • A játék alatt vagy az udvari játék közben remek aláfestő zene lehet.
  • Közösen énekelhetik a mondókákat és az óvodás dalokat.
  • Kisiskolások is a napköziben együtt hallgathatják az ismerős zenéket. Így talán az idő is gyorsabban repül.
  • Ha rendszeresen hallgatják az Óvodában a MoMo Rádiót, akkor a kisgyermek akkor sem érzi magát egyedül, ha otthon, betegsége alatt hallgatja.
  • A szülinapi dalainkkal köszönthetik fel egymást               

 „Az óvodával, annak zenéjével foglalkozni

 nem mellékes kis pedagógiai kérdés, hanem országépítés….

Hozzon a gyermeknek mindenki, amit tud: játékot, zenét, örömet.

De, hogy mit fogad el: azt bízzuk rá.

Csak azt a lelki táplálék válik javára, amit maga is kíván.”

Kodály Zoltán

A zene

Az óvodás és kisiskolás kor az ember fejlődése szempontjából talán a legfontosabb korszak.

Ekkor alakul ki az erkölcsi érzékünk, ekkor tanuljuk meg, mi a jó és a rossz, mi a szép, és a csúnya, mi a helyes, és a helytelen, mi az, amitől az életünk jobb lehet.

Ezért segítenünk kell a kisgyermekeknek abban, hogy rátaláljanak a boldogság titkára.Ezt úgy érhetjük el, hogy minél több élményben részesítjük.

A zene nagyban fejleszti a gyermekek szépérzékét, jó irányba tereli az ízlését.

„A zene erkölcsi törvény. Lelket kölcsönöz a mindenségnek, szárnyat az elmének, szállni tanítja a képzeletet, bájt ad a szomorúnak, derűt és életet mindennek. Lényege a rendnek és útja minden jóhoz, igazsághoz és széphez vezet, amelynek csak láthatatlan, de kápráztató, szenvedélyes és örökkévaló alakja.”  

Platón

Azt szokták mondani, hogy nem mindenki tud énekelni, de mindenki szereti a zenét.

A zene és ének tanulása már egészen kicsi korban elkezdődik. 

Hiszen, annyi minden zenél körülöttünk.

Amikor édesanyánk dúdol nekünk, akkor érezzük meg igazán a szeretetét, hiszen a zene által lehet a legtöbb érzelmet kifejezni. Gondoljunk csak a vidám dalokra, melyeket, ha meghallunk, azonnal táncra perdülnénk, vagy a szomorú nótákra, melyeket megkönnyezünk.

Már a kisgyermek is érzi ezt, ezért próbálkozik az énekléssel. Hiszen énekelni az egyik legfelemelőbb dolog a világon. Nem véletlenül próbálkozik vele annyi ember, akár  tehetségkutatókban vagy akár a zuhany alatt.

A zene oldja a szorongást. Tudósok kimutatták, hogy énekelni, és félni nem lehet egyszerre, ezért énekel a legtöbb ember a sötétben, vagy egy rémisztő szituációban.

A gyermekek zenei ízlését, hallását, már egészen kicsi korban elkezdhetjük fejleszteni. Mégpedig úgy, hogy minél többet hallgattatunk velük különböző stílusú muzsikát.

Az óvodai nevelésben is nagy szerepe van a zenének és az éneklésnek. Ezeket mozgással, játékkal kombinálva szinte minden nap gyakorolják az óvodában. Céljuk, fejleszteni a gyermek ritmusérzékét, hallását, valamint az együtt éneklés által a társas készségeket.

A zenén keresztül megőrizhetjük népi hagyományainkat is.

Az óvodáknak óriási szerepe van a gyermekek zenei nevelésében. A legjobb család sem adhatja meg azt, amit az óvoda nyújt: az emberi közösségbe való beilleszkedést, a toleranciát.

„Az emberek többsége zenétlenül megy végig az életen, s még jó, ha nem sejti, mit vesztett. De többnyire ráeszmél, mikor már késő. Innen a sok felnőtt reménytelen, és groteszk zenetanulása, vagy kesergése fiatal kora mulasztásain.”

Kodály Zoltán

Ezért közösen kell a gyermekeinkkel megszerettetni a zenét, a dalt, az éneket.

Ebben segít a MoMo Rádió, ahol a nap 24 órájában magyar gyermekzenéket közvetítünk.

Hallgassunk minél több zenét gyermekeinkkel, hogy boldogabb emberré váljanak!