fbpx

Pár évvel ezelőtt, karácsony közeledtével, amikor a tájat hó borította, az angyalkák izgatott seregét láttam, amint buzgón tárgyaltak valami fontosat. Hallgassátok csak!

– Közeledik a karácsony, s érzem, valami nincs rendben a Földön – mondta egyikük.

– Érdekes, mi is ezt érezzük, csak nem tudjuk, mi lehet a gond.

– Rossz a hangulat odalent, de vajon miért?

– Ilyenkor boldognak kellene lenni, a Kis Jézus születésekor!

– Amikor eljön hozzánk a jóság és a szeretet.

– Menjünk le és nézzük meg mi a baj, hátha segíthetünk.

Az angyalkák szétszéledtek, ki erre, ki arra. Megbeszélték, hogy pár óra múlva ismét találkoznak, s megtárgyalják mindazt, amit megtudtak.

 Sok szépséget láttak utazásuk alatt: a hó egyre sűrűbben hullott, beborítva mindent. Jégcsapok lógtak itt is-ott is. Előkerültek a szánkók, a gyerekek hóembert építettek, hógolyóval dobálták egymást, közben nagyokat kacagtak. Az üzletek karácsonyi díszbe öltöztek, karácsonyt váró muzsikával kedveskedtek a vásárlóknak. Ajándékokkal megrakodva jöttek-mentek az emberek, szaloncukrot majszolgattak.

Templomba is többen jártak ilyenkor, decemberben. A hívők minden vasárnap meggyújtottak egy-egy adventi gyertyát.

Mi lehet akkor a probléma? Az angyalkák kiderítették, meglátjátok, hogyan segítettek.

– Képzeljétek, az elégedetlenkedés a karácsonyfák és az emberek között dúl már több éve,, furcsa, ugye?

– Hogy lehet az?

– A fák lázadnak. Rosszul esik nekik, hogy karácsonykor kivágják őket, pár napig díszben állnak, aztán nem kellenek senkinek, kidobják őket az utcára.

– Hogy fejezik ki nemtetszésüket?

– Egyszerűen nem illatoznak, mindenki sopánkodik, hogy a fáknak nincs illatuk.

Az asszonyok panaszkodnak, milyen nehéz és fárasztó takarítani a lehullott tűleveleket. Ezért sokan műfenyőt állítanak, s befújják illatos kölnivel.

– Karácsonykor nem éppen ez a legfontosabb dolog, miért nem járnak az emberek templomba? – tette fel a kérdést egyikük.

– A karácsonyfa meghittséget sugároz, világszerte régóta állítanak karácsonyfát – mondta a másikuk.

– Valahol a fákat is meg lehet érteni! El tudom képzelni, mennyire félnek a favágóktól!

– Mit tegyünk, hogy a béke ismét helyre álljon?

– Nem tudom, de tényleg olyan szomorú látvány, az utcára kirakott rengeteg fa.

– Megvan! Hány olyan embert látunk télen, akik majd megfagynak! Nincs mivel fűteniük. Azt a tömérdek fát olyan embereknek kellene adni, akik melegedhetnének általuk.

– Szegény fák, az elégetés még rosszabb, ha belegondolok…

– A legnagyobb ajándékot adják, a fázó ember felmelegedhet, s ha még előzőleg illatoznának is, mennyi mosolygós ember járna-kelne ezekben a napokban!

– Valóban, a fáknak érezniük kell, milyen fontosak, hogy szükség van rájuk, nem haszontalanok!

– Értessük meg velük, hátha békét kötnek az emberekkel!

Így történt tehát, hogy a segítő kis angyalkák felkeresték a fákat, s elmondták, milyen fontos feladatuk van.

Az emberekkel is megértették, milyen sok szegény embernek van szüksége tüzelőre. Így karácsony után nem borították elárvult fák az utcákat.

A karácsonyfák illata ismét visszatért, az emberek arcán mosoly ült. Az asszonyok sem zsörtölődtek a takarítás miatt, a karácsonyfa illata mindent kárpótolt.

Kívánok nektek is karácsonyfa illatban gazdag, boldog ünnepeket!

ESZTER NÉNI MESÉJE
minden nap 20:00 órakor

KREATÍV SAROK
barkács és játékötletek, letölthető sablonok

OVI(SOK)
jeles napok ötletekkel,
barkácsolással

MoMo SHOP

MAGYAR NÉPMESÉK

MESÉK MÁTYÁS KIRÁLYRÓL

previous arrow
next arrow
Slider