fbpx


Az újév a naptári év legelső napja. Világszerte az egyik legünnepeltebb esemény. A Gergely-naptárat használó nyugati kultúrkörben január 1-ére, a karácsonyi időszak nyolcadik napjára esik. Az újévet sok helyen tűzijátékokkal, családi összejövetelekkel, bulikkal ünneplik. A városok fő terein tömegrendezvényeket szerveznek, az új év beköszönte előtti másodperceket gyakran visszaszámlálás kíséri, ezt követik a pezsgős köszöntések, jókívánságok. 

Jellemző magyar szokás az új év beköszöntekor a Himnusz eléneklése vagy meghallgatása


A magyarság körében újév napjának népies neve kiskarácsony. Ezen a napon régen szokás volt újévi jókívánságokat mondani házról házra járva, amiért a háziak kisebb adományokat adtak a köszöntőknek. Újévkor az egész év sikerét igyekeztek biztosítani különféle kellemes dolgok végzésével, mivel azt gondolták, hogy ami újév napján történik az emberrel vagy amit cselekszik, az egész évben ismétlődni fog – ezért még a betegek is felkeltek az ágyból, továbbá ezen a napon tilos volt bármit is kölcsönvenni vagy kölcsönadni, és tartózkodtak a munkától (mosás, takarítás) és a veszekedéstől. Aki újévkor korán reggel megmosakodott a kútnál, az egész évben friss volt, aki pedig hajnalban elsőként húzott vizet a kútból, az szerencsét hozó „aranyvizet” merített, amiből a családtagokat is megitatták.

Jóslások:

  • amelyik leánynak először viszi el a kutya a kocsonyacsontját, az megy leghamarabb férjhez
  • a napos idő jó évet jósol
  • ha csillagos az ég, rövid lesz a tél
  • ha piros a hajnal, szeles lesz az esztendő

Az újévnek számos szerencsehozó jelképe van, ezek közé tartozik a lencse, a négylevelű lóhere, a lópatkó, a kéményseprő és a malac.