A Pünkösd története gyerekeknek

A pünkösdi történetben sok érdekes momentum van, ami megragadhatja a gyerekeket.

Pünkösd története, Jézus felől megközelítve itt olvasható.

A keresztény kultúrkörben pünkösd ünneplése a Szentlélek eljöveteléről szól.

Ekkor ünneplik az Egyház születésnapját is, az első keresztény gyülekezet létrejöttét. Pünkösd a húsvéti időszak megkoronázása, a templomokban a díszítés és a papi öltözet is pirosra cserélődik.

Népszokások

Mint számos ünnephez, pünkösd ünnepléséhez is tartoznak különféle népszokások, sokuk Magyarországon is elterjedt:

Pünkösdi király és királyné választás Pünkösdi király

A pünkösdi királyt ügyességi versenyeken választották ki. A cím több kiváltsággal is járt: minden lakodalomba, mulatságba hivatalos volt és a kocsmákban is ingyen ihatott, fogyasztását a közösség fizette ki később. Ez általában egy napig, egy hétig vagy legfeljebb egy évig tartott. Innen is ered az a mondás, hogy „rövid, mint a pünkösdi királyság”. Sok helyen ilyenkor avatták fel a legényeket, akik ezek után már udvarolhattak, kocsmázhattak.

Pünkösdi királynéjárás

Eredetileg négy (de később akár több is) lány körbevitt a faluban egy ötödiket: ő a legszebb, legfiatalabb lány. Közben énekeltek, körbejárták és fel is emelték a királynét. Az énekek, mondókák végén ajándékot kaptak, később ezért adománygyűjtés is kapcsolódott ehhez a szokáshoz.

Pünkösdölés

A pünkösdi király és királyné felvonulása volt a településen, de gyakran lakodalmi menetet imitáltak menyasszonnyal és vőlegénnyel. Hasonlóan a pünkösdi királynéjáráshoz, itt is adományokat gyűjtöttek a fiatalok.

Bodzaág és májusfa

Pünkösdkor szokás zöld ágat, bodzát, gyümölcsfaágat tűzni a házra, a kerítésre vagy az istállóra. Ezzel vagy a gonosz, rossz szellemeket űzték el, vagy a lányos házakat jelezték vele. Néhány vidéken ilyenkor állítottak májusfát, ahol viszont már május elsejétől állt, ott pünkösdkor szedték le.

Csíksomlyói búcsú

Csíksomlyón található az egyik legfontosabb magyar Mária kegyhely. A pünkösdi zarándoklatról hagyományáról már a 15. században is találunk említést. A katolikus hívek pünkösdszombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát.