Egyszer régen Meseországban, egy sárkány kezdte ijesztgetni a népeket. Ráadásul a Sárkányok sárkányának nevezte magát. Egyre azt ordibálta, hogy ő a leghatalmasabb sárkány, senki ne merjen neki ellenállni. Nem is harcoltak vele, inkább mindenki, jól elbújt. Annyit azonban még láttak, hogy a sárkánynak hét feje van és azokból csak úgy okádta a tüzet. Ez valóban a Sárkányok sárkánya lehet – mondogatták.
Ahogy pusztítani kezdte az országot, a király kihirdette, hogy ha valaki legyőzi a sárkányt, feleségül adja hozzá a lányát. Nem tetszett ez a királylánynak, nem akart még férjhez menni. Korai volt az aggodalma, hisz nem akadt egyetlen jelentkező se.
Élt az országban egy legény, akit csak Parittyás Daninak hívtak. Azért nevezték így, mert olyan ügyes volt, hogy minden célba lövő versenyt megnyert. Amikor a népek meghallották a király felhívását, azonnal biztatni kezdték Danit, hogy győzze le a sárkányt. Híres ember leszel, és még a királylány kezét is elnyered. – mondogatták. Dani segítőket is remélt, de nem akadt egy se. Elhatározta, hogy egyedül is kiáll a sárkánnyal. Megvédi az országot.
Egyszer azonban jelentkezett egy legényke, aki Furulyás Petiként mutatkozott be. Dani nagyot nevetett mikor meglátta, mert nem parittyát, hanem egy furulyát szorongatott a hóna alatt.
– Ezzel akarsz nekem segíteni? – kérdezte hahotázva.
– Ezzel bizony!- csattant a válasz. Nézd, csak mit tud az én furulyám, – és már fújta is.
Erre aztán az udvaron lévő valamennyi jószág táncolni kezdett. Dani hamarosan megértette, hogy a táncoló sárkány hét fejét kell eltalálnia.
– Ez bizony nehéz lesz – vakargatta a kobakját. És ha nem akar majd táncolni? A sárkányok nem olyan táncos kedvűek. – aggodalmaskodott tovább.
– Ha akar, ha nem, erre a varázslatos furulyára, táncolni fog – jelentette ki Peti – és tánc közben nem tud se a tüzet fújni, se nekünk rontani. Így aztán közelebb mehetsz hozzá. Addig is gyakorold, én táncolok, te pedig papírgalacsinnal lövöldözz rám. Ha már biztosan eltalálsz, akkor a sárkányt is le tudod majd győzni.
Addig, addig győzködte Danit, amíg az elfogadta a javaslatot. Még parolát is adott rá és elkezdték a gyakorlást. Amikor már úgy ment a célba lövés, mint a karikacsapás, megkeresték a sárkányt. Éppen egy szikla mögött horkolt. Peti megszólaltatta a furulyát, Dani pedig elkiáltotta magát:
– Véged van Sárkány!
Erre aztán felugrott őkelme, de vajon elkezd – e táncolni? Elkezdett bizony, csak úgy repedt alatta a szikla. Dani se volt rest, célzott és lőtt, aztán újra és újra. Már csak a hetedik fejét kellett volna eltalálnia, amikor egy szélvihar kikapta Peti kezéből a furulyát és a közeli tóba repítette. Vége is lett a sárkány táncának, helyette üvöltve kezdett feléjük rohanni! Bizony a két hős, most jobbnak látta felvenni a nyúlcipőt, futva menekültek. Már a tó széléhez értek, mikor Dani egy pillanatra megállt, bátran megcélozta a szörny utolsó fejét, aztán mindketten beleugrottak a tóba. Vajon eltalálta? De el ám! A sárkány tett még néhány tántorgó lépést, aztán élettelenül zuhant a vízbe. Óriási hullámokat vetve, el is süllyedt nyomban.
Hőseink szerencsésen partot értek, csak Peti sapkáját vitték el a hullámok. Ijedten kapott a fejéhez, de hiába, szép szőke haja, már szétterült a vállán. Ekkor derült ki, hogy hogy nem is fiú, hanem lány volt Dani segítő társa, és Panni a becsületes neve. Amint ezt a tó partján üldögélve megbeszélték, a legény úgy megszerette, hogy még a királylányról is elfeledkezett. Közben Panni azt is bevallotta, hogy ő már régóta ismeri és szereti Danit, ezért sietett a segítségére. De most – tette hozzá bátortalanul – Te úgyis a királylányt választod.
Dani szelíden átölelte a lányt.
– Igen Panni, királylányt választok, méghozzá téged, mert mától kezdve csak te uralkodsz a szívemen, Te leszel az én igazi királynőm.
Így aztán együtt léptek a király elé, aki megértéssel fogadta Dani lemondását a királylány kezéről, aki szintén nagyon boldog volt, hogy mégse kell férjhez mennie. Ahhoz viszont ragaszkodott, hogy az esküvőt itt a palotában ő rendezze meg. Lett is hetedhét országra szóló lakodalom!
Ráadásul a király busásan megjutalmazta őket, Danit lovaggá ütötte és rábízta az ország védelmét. Neve ez után Sárkánygyőző Dániel lett.
Többé nem is merte betenni a lábát egy sárkány se az országba.